ZERKOWITZ EMIL

Mérnök, újságiró, szakíró és politikus

 

 

Szegeden született 1870. október 15.-én és meghalt New Yorkban 1923. március 1.-én 52 éves korában.

Felesége Lõvy Irén volt, gyermekei: Mariska, Ágnes és György (Zerky).

A Mûszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. Még az egyetemei évek alatt kezdett szakcikkeket irni. Ezt követõen a fővárosi lapoknál 1889-tõl mint gazdasági szakíró dolgozott. Több éven át volt a Magyarország, majd a Magyar Híirlap belső munkatársa és a Pesti Naplóban is jelentek meg cikkei.

Megalapítója és elnöke volt a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesületének illetve a Magyarok Világszövetségének.

A pénzvilágban (bankok) és az utaztatásban is ismert volt. A Tököly út 2. számú ház bejáratát és üzleteit és a cég egy boritékját mutatják a fotók. Amit a kép is igazol, A Baros téren, a Keleti Pályaudvarnál mûködött a Zerkowitz Emil és társa által alapított Magyar-Amerikai-Bank és az általa vezetett COSULICH Trieszti Hajózási Társaság.

Behatóan foglalkozott az 1900-as évek Amerikájával. Elõbb mint a kereskedelmi múzeum levelezõje, majd 1904-ben a kereskedelemügyi miniszter megbízásából részt vesz a st.-louisi világkiállításon és közel fél évig tanulmányozta az Egyesült -Államok és Canada kereskedelmét. Tapasztalatait az Amerikai kereskedők (1905) könyvében foglalta össze. A Könyv megjelenését követöen többen, igy Apponyi Albert is levélben reagált rá.

1907-ben már hat évre mint kivándorlási felügyelő konsul tért vissza Amerikába, a magyar kereskedelmi kormány megbízottjaként. feladata a kivándorolt honfitársaink viszonyainak tanulmányozása és segítésük ügyes bajos ügyeikben. Ezen túlmenõen az országot is reklámozta. A legelõkelõbb angol-amerikai lapokban egész sorát közölte a Magyarország gazdasági és politikai viszonyait ismertetõ cikkeknek Kezdeményezõje volt az USA és Magyarország között létesült postaforgalomnak, elérte, hogy a magyarországi forgalom céljára az amerikai postaügyi hivatal pénzesutalvány ürlapokat bocsásson ki. 1910 novemberében, amikor. Budapestre visszatért, a legkiválóbb new-yorki magyar egyesületek tiszteleti tagjukká választották. A segítõ egyesület azonkívül még egy remekmûvû serleggel is megajándékozta, melyet lelkes ünnepség keretében adtak át neki.

A hat év tapasztalatairól elõadásokat tartott, aminek anyagát a Konzul a külkereskedelemben (1914) könyvében foglalta össze.

1918 novemberében a Károlyi-kormány hajózási kormánybiztossá, majd miniszteri tanácsossá nevezte ki. (A Monarchia hivatalnokai nevük mellett vagy helyett a beosztásukra, rangjukra vonatkozó címeket viseltek. Emil "kegyelmes úr" megszólításra volt jogosult.)

Az Első Világháborút befejezõ békekötés után - mint magyar miniszteri tanácsos - a békekötést előkészítő magyar kormány delágáció tagja lett. A tárgyalásokat irányító amerikai küldöttségrõl és annak vezetõjérõl a Pester Lloyd 1919. January 31-én megjelent számában General Bandholtz és a Magyarok címmel írt cikket.

A Károlyi kormány lemondása és a hatalomváltás után 1919. március 25.-étõl egy ideig a hadügyi népbiztosság hajózási osztályát vezeti majd az amerikai misszió összekötõ tisztje (M. Emil Zerkowitz, civilian liaison official ). Több izben õ hívta fel Romanelli ezredes misszió vezetõ figyelmét a terroristák garázdálkodására, megmentve ezzel sok ember életét.

A békekötési tárgyalások folytatásakor 1919 végén és 1920-ban a magyar kormányok és a hadi helyzet illetve a haderő felmérést végző amerikai tábornok General Bandholtz (Colonel Sheldon emlékirat) közötti tárgyalásokon mint titkár vesz részt.

 

 

Halála előtt egy ideig nagykövetként képviselte az országot New Yorkban. Õ alapította és elnöke volt a New York-ban mûködõ amerikai-magyar Kereskedelmi Kamarának. Politikai szerepéről az alábbi összefoglalás jelent meg Amerikában: (ze_méltatás).

Halálát, az általa vezetett COSULICH Trieszti Hajózási Társaság (korábbi Ferenc József) President Wilson hajóján amerikába utazása alatt kezdõdött orbánc betegség okozta. A betegség olyan súlyossá fejlõdött, hogy megérkezése után nem sokkal New Yorkban meghalt.

Czikkei:

- a Vasárnapi. Ujs. (1903. 48. sz., Új hajójárat Fiume-New-York közt. Nápoly 1903 nov. 15., illetve 1904. 39. sz. Magyarország Amerikában. St. Louis 1904 szept. 4.).

Könyvei:

1. Bálványos-fürdõ és a torjai kénes (büdös-) barlang, gyógyfürdõ és klimatikus gyógyhely. Bpest, 1897.

2. Amerikai kereskedõk. Bpest, 1905. (Apponyi Albert hasonmású levelével.)

Szerkesztette a Kiviteli Szemlét 1902 januártól deczemberig, mely havonként jelent meg magyar, német, franczia és angol szöveggel Budapesten.

M. Könyvészet 1905.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.

Budapesti Hirlap 1910. 270. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár peldányáról.